A Stockosorb®-bal kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységről

 

 

Az első lépcsőben leginkább méréseket végeztünk, melyek igazolták, hogy a Stockosorb® képes az ismertetőkben leírt mennyiségű víz felvételére, illetve a teljes kiszáradás után is képes újra felvenni a vizet.

 


A második lépcső már egy adott területen történő kétféle felhasználásra, és az ezekből származó előnyökre irányult.

A kísérletet a Látóképi Faiskola Kertészeti Bt. végezte, Tóth János vezetésével.

Az első kísérlet konténeres csemetékre irányult. Konténerezés előtt a földkeverékhez Stockosorb®-ot kevertünk 2 kg/m3 adagolási aránnyal. Természetesen kontroll területet is készítettünk Stockosorb® nélkül. Ezt követően mértük a konténerek súlyát. Csak annyit öntöztünk, hogy a kezeletlen, szokásos módon öntözött konténerekkel egyezzen a súly. Közben figyeltük a növényeket állapotát.

A kísérlet eredménye az volt, hogy

- az elfolyást majdnem teljesen meggátolta, a felületi párolgást lelassított a Stockosorb®. A kezelt konténerek öntözéséből 50%-ot tudtunk megtakarítani. A napi 3×8 perc öntözést napi 3×4 percre lehetett csökkenteni

- a műtrágya felhasználásból is tudtunk megtakarítani, ennek mértéke 20%-volt. Ez azzal is magyarázható, hogy az elfolyás csökkenése miatt csökken a kimosódás is;

- a csökkentett öntözésú kezelt konténerek növényei és a kontroll terület növényei között nem találtunk minőségi különbséget.

 

A második kísérlet a szabadgyökerű ültetések megeredéseit vizsgálta. A Stockosorb®-ot vízzel gélesítettük, és ebbe mártottuk az ültetendő csemete gyökerét. Ezzel aktív vízburkot képeztünk a gyökér körül, így nem hagytuk kiszáradni azt. Azt vizsgáltuk, hogy a megeredési arány javul-e.


A Stockosorb®-ról már szakdolgozat is készült.

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának egyik hallgatója végzett a Stockosorb®-bal kísérleteket.

A hallgató az eredményeket a következőképpen foglalta össze:
"A szakdolgozatom kapcsán elvégzett kísérletem adataiból egyértelműen kiderül, hogy a Stockosorb® vízmegtartó anyag alkalmazása jelentős csökkenést eredményez az öntözések számát figyelembe véve. Két öntözés között több idő telhet el, mint a kezelésben nem részesült talajban gyökerező növényállományok esetében. Nem utolsó sorban a kezelt talajban fejlődő állomány egészségesebb, nagyobb gyökértömeg fejlesztésére képes, ebből adódóan az egyedek produktivitása fokozódik."

Forrás: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/105233


Következő kísérletsorozatunkat az ősz folyamán kezdjük, eredményeit publikálni fogjuk!